Kerti és mezei virágok

Ez itt minden olyan kommunikáció színtere, amely nem kapcsolatos az Én Kicsi Tanyámmal
Avatar
klari14
Hozzászólások: 3851
Csatlakozott: 2010.10.01. 13:47

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: klari14 » 2011.08.29. 18:09

Újabb képek otthonról!

Kép

ssuggame
Hozzászólások: 41495
Csatlakozott: 2010.04.29. 22:14

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: ssuggame » 2011.08.29. 18:17

igaz már a kunyhóba megdicsértem, de dicséretből sosem elég annyira szépek. :)
Dísznapraforgót ültetünk majd jövőre mi is :)
kertképem: http://s2.enkicsitanyam.hu/schaugarten/ ... r=15908730
kert topikom: http://www.forum.enkicsitanyam.hu/viewt ... f=12&t=189

-Felelős vagyok a rózsámért-ismételte a kis herceg,hogy jól az emlékezetébe vésse.

ssuggame
Hozzászólások: 41495
Csatlakozott: 2010.04.29. 22:14

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: ssuggame » 2011.09.18. 16:32

Havasi harangrojt

Kép

Az alpesi növények úgy fejlődnek, hogy megbirkózzanak azokkal a szélsőséges körülményekkel, melyek nagy magasságokban érvényesülnek. A talaj közelében élnek, hogy minél kevesebb szárító, károsító szél érje őket.

A havasi harangrojt, ez a kecses kis virág, túléli a legrosszabb időjárást is, amely egy vadon élő növényt érhet.
Kis termete (5-8 cm) ellenére könnyen észrevehető kis növény. A levelei vese alakúak, fényes zöld színűek, rozettát alkotnak, nyelesek. A felálló tőkocsány vaskosabb, mint a kárpáti harangrojt esetében, vörös színű. A virágok 1-5 tagú bogernyőben nyílnak. A szirmok összenőttek, bókoló harangot alkotnak, szélük mélyen hasadt, ettől tűnik "rojtosnak" a virág. Lila vagy levendula színűek, ritkán előfordulnak fehér virágú, apochrom példányok is. Havasi rétek, törpefenyvesek szélének növénye, másjustól virágzik. A meszes talajt kedveli. Nálunk nem él.

Kép


Kárpáti harangrojt

A kárpáti harangrojt vékony szára (tőkocsánya) 5-15 cm magas, csúcsán elágazó. A levelek rozettában állnak, nyelesek, vese alakúak, ép szélűek (vagy enyhén csipkések), fényes zöldek. A virágok a kankalinok virágzatához hasonlóan bogernyőben nyílnak. A virágzatot 1-6 bókoló virág alkotja. A párta forrt, lila vagy levendulalila, ritkán fehér virágú példányok is előfordulnak. A párta széle mélyen hasadt, rojtos. A hosszú, bíborszínű bibe kilóg a virágból. Magashegységekben fordul elő, ahol fenyvesekben, réteken virágzik májustól. Magyarországon sajnos nem fordul elő.

Kép
kertképem: http://s2.enkicsitanyam.hu/schaugarten/ ... r=15908730
kert topikom: http://www.forum.enkicsitanyam.hu/viewt ... f=12&t=189

-Felelős vagyok a rózsámért-ismételte a kis herceg,hogy jól az emlékezetébe vésse.

mariska49
Hozzászólások: 6956
Csatlakozott: 2011.03.08. 15:28

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: mariska49 » 2011.10.13. 23:18


Bearanyozzák a borús őszi napokat

Krizantémok

Kép Kép

Közeledve halottak napjához, egyre gyakrabban találkozunk ezzel a színpompás virággal az üzletek kirakataiban, lépcsőjén, virágboltokban, piactereken. Mindenkinek van elhunyt hozzátartozója, akinek a sírjára a megemlékezés virágát helyezi, kifejezve vele a szeretetét, tiszteletét iránta.

Kép


Ez a fészkes virágzatú növény Ázsiából került hozzánk. Az elmúlás virágainak is nevezik. Bizonyos fajták a kisebb korai fagyokat is képesek károsodás nélkül túlélni. A legtöbb fajtát azonban óvni kell a lehűléstől takarással, fűtéssel. Előfordult, hogy egyetlen kisebb hajnali fagy végez csodálatos virágainkkal. Ilyenkor másnapra szinte megfeketedhetnek a sziromlevelek, így értéküket vesztik.
Színskálájuk a fehéren, sárgán, bronzszínűn, bordón, barnán, rózsaszínen át vezet. Vágott virágként a vázában akár hetekig is díszítenek. Apró virágú cserepes növényként is rendkívül népszerűek.

Kép

Termesztése
A krizantém a humuszban gazdag, némileg vályogos talajt kedveli. Napos, védett helyen érzi magát jól. Általában tavasszal ültetjük. Tőosztással is szaporíthatjuk, ha például nagyon megtetszett a szomszédban pompázó cserepes virág. Gyakorlati jelentősége a hajtásdugványról való szaporításnak van. A dugványt vagy magunk teleltette anyanövényről szedjük, vagy vásároljuk.
A krizantém termesztése nagy odafigyelést kíván. Ha azt akarjuk, hogy nagy virágú krizantémunknak szép, egyenes szára legyen, legalább két szinten hálót kell kihúzni föléje. Ápolása öntözésből, gyomirtásból, fejtrágyázásból, talajlazításból, a növényke visszacsípéséből, oldalhajtások eltávolításából és a növény védelméből áll.

Kép

Védekezés a betegségek ellen
Legtöbb gondot a kórokozók és kártevők jelentik. Jól időzített permetezéssel védekezünk ellenük. Mivel a vegyszerekkel szemben ellenálló képesség is kialakulhat, a szereket feltétlenül váltogatni kell. Egy részük csak bizonyos hőmérsékleten hatásos, ezt is vegyük figyelembe (12–15 °C). Magas hőmérsékleten perzselést is okozhatnak, ezért a kezeléseket lehetőleg vagy a reggeli, vagy az esti órákban végezzük el. Egyszerre ne permetezzünk ki sok vegyszert tartalmazó permetlét, mert hatása csökkenhet. Legjobb, ha gombaölő, rovarölő és növénykondicionáló készítmény kerül a tartályba. A betegségek közül leggyakrabban a szürkepenész, fehér rozsda, szeptória, levélsárgulás károsítja.
a A szürkepenész (botritis) a levélen vizenyős, fekete elhalást, szirombarnulást, rothadást okoz. A vegyszerek használatán kívül figyeljünk a szellőztetésre, kerüljük a beázást, legyen levegős a növények térállása.
a Fehér rozsda esetében a levélfonákon fehéres, szemölcsszerű kinövések jelennek meg, s a levél megbarnul, elpusztul. Elsősorban megelőzésre törekedjünk. Ha már megjelentek a tünetek, hetente akár kétszer is kell védekezni.
a A szeptória a leveleken élesen körülhatárolt barna foltokat okoz; ezek összefolynak, és a levél elpusztul. Itt is a szellőztetésnek, a beázás elkerülésének és a páratartalom csökkentésének van jelentős szerepe.
a A levélsárgulás oka lehet a rossz talajszerkezet, vashiány vagy túlöntözés is. Erős fertőzéskor használjunk mindig felszívódó, szisztematikus szereket. Eső után permetezni kell, sűrű, magas állományt akár két oldalról is, hogy a levél fonákját is borítsa a permet.

Kártevők
Nem feledkezhetünk meg a kártevőkről sem. Rendszeresen ellenőrizzük az állományt, hogy tudjunk ellenük védekezni. A tripszek, atkák, liszteskék, poloskák, levéltetvek szívogatással károsítanak, ilyenkor torz, féloldalas bimbók képződnek. A hernyók rágják a bimbót, leveleket. A kártevők észlelésekor azonnal védekeznünk kell ismételt kezelésekkel is. Sok bosszúságot okozhatnak ezek az agresszív, mikroszkopikus nagyságú szervezetek. Zárt térségekben kiválóan megfelelnek a be nem száradó ragasztóval bekent színcsapdák. A sárga színt jól érzékeli a liszteske, a kéket a levéltetű, így ráragadnak a növényzet fölé lógatott csapdákra. Nagyon fontos, hogy lehetőleg ne termesszük éveken keresztül ugyanazon a helyen a növényt, mert a kártevők és kórokozók felhalmozódnak, és lehetetlenné teszik a termesztést. Legjobb talajunkat évente fertőtleníteni.
Kép

Fajták
A krizantém rövid nappalos növény, napi 8–12 óra megvilágítás, 15 °C hőmérséklet esetén fejlődik a legjobban. A sok fény, hűvösebb idő is késlelteti a virágzását. Ezért tudjuk szabályozni a virágzás idejét is. Szedésre a krizantém akkor érett, ha a virágok már elérték megfelelő méretüket, de a belső virágok még zártak.
A nagy virágú vágott fajták a legközkedveltebbek közé tartoznak. A fehér, sárga, rózsaszínű, bronz, lila, bordó színűek a legkeresettebbek. Virágformájuk gömb, anemone-, telt vagy pókforma lehet. Az ismertebb fajták közé tartozik az Anastasia, Snowdon, Promenade, Palisade, Delistar... A cserepes nagy virágú fajták között félig telt, valamint gömb virágforma az uralkodó. A szabadföldi csokros fajták között újabb virágformák is megjelennek, mint a margaréta vagy a pompon. Méltán népszerűek a cserepes multiflora (apró virágú) fajták. Általában telt vagy félig telt virágformával, szemet gyönyörködtető színekkel hívják fel magukra a figyelmet.

KépKép

Avatar
Birobudzsan
Hozzászólások: 3258
Csatlakozott: 2010.09.09. 15:42

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: Birobudzsan » 2011.10.17. 19:31

Misi, csak most jutottam el ide, nagyon tetszenek a képeid az otthoni virágoskertről, gratulálok hozzá!


Mariska, jó az összeállítás a krizantémokról. Én nagyon szeretem ezt a virágot, Kínában kedveltem meg, ahol minden ősszel nagy kiállítások vannak a legkülönfélébb fajtákból. Nem tartom temetői virágnak, kertekben ősszel üde szinfolt és vázában is nagyon dekorativak.
Köszönöm az ismertetőt!

Avatar
brillco
Hozzászólások: 5036
Csatlakozott: 2010.09.09. 09:28

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: brillco » 2011.10.18. 18:24

Bougainvillea a virágzó csoda (Murvafürt)

Kép



Dél-Amerikából származó, 3-4 m magasra kapaszkodó, tüskés kúszónövény. Európában a mediterrán éghajlatú országok házfalain gyakran díszlik. Természetes élőhelyén áprilistól októberig virágzik, de nem virága, hanem elszíneződő fellevelei fő ékei, melyek nagy tömegben és élénk színekben virítanak.
A fellevelek lehetnek lilák, pirosak, rózsaszínek, narancssárgák, sárgák, vagy fehérek, melyek közül az apró sárga kis virágai kikandikálnak.

Nálunk napos szélvédett helyen edénybe ültethető növény, télen 8-10 °C-os helyiségben átteleltethető. A huzatot nehezen viseli. Nyáron bőven, télen ritkábban locsoljuk, csak a kiszáradás ellen óvjuk. (Ha a murvafürt kevés virágot hoz, locsolóvíz megvonásával serkenthetjük ékesebb formára).
Kép

A murvafürt (Bougainvillea) Dél-Amerikából indult hódító útjára, ahol az a mondás járja: "ültesd el, öntözd, és felejtsd el", arra utalva, hogy sok gondoskodást nem igényel - legalábbis a déli féltekén. Botanikai nevét a francia utazó, Bougainville után kapta, aki a XVIII. században élt, és keresztül-kasul behajózta a csendes-óceáni szigetvilágot és Dél-Amerikát.

Kép
A murvafürt tizennégy alapfajából mára több százra tehető a nemesített fajták száma, a hófehértől a mélybordóig, a színskála teljes palettáján. Vannak trópusi fajok, ezek fellevelei oválisak, a levelek mélyzöldek és nagyok. A mediterrán fajok, amelyekkel a dalmát tengerparton is találkozhatunk, apróbb virágúak, felleveleik csúcsosak és lombjuk fűzöld. Ez utóbbiakat érdemes idehaza nevelni, zömmel ezeket kínálják a hazai kertészetek.

Gondozás, Szaporítás:
Télen a legjobb számára a melegház, télikert, de biztosan áttelel, akár egy majdnem sötét garázsban is. Vigyázzunk arra, hogy +6 - +7 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet ne érje a növényeket és a hőmérséklet viszonylag állandó legyen. Teleltetés közben, ha a hőmérséklet az említett +7°C - körüli, akkor a levelei is túlélik a téli időszakot, a növényen maradnak.

A növény földjét csak igen óvatosan kell öntözni. Szinte félszáraz, - alig nedves állapot a legmegfelelőbb. Tavasszal, fokozatosan növelhetjük a fényt, egy mérettel nagyobb edénybe ültetjük a növényt és 15:5:10 NPK arányú tápoldattal elkezdhetjük öntözni. Fokozatos átmenet után a végleges helyére tehetjük.

Gondoskodásunk viszonzásaként még nagyobb és több virággal ajándékoz meg bennünket. A bougainvillea földje legyen vízáteresztő, laza szerkezetű, locsolni csak mértékkel kell még nyáron is. Tápoldatozni kéthetente ajánlatos. A hosszú hajtások végeit le kell csípni, ezzel is serkentjük a növényt a besűrűsödésre, illetve a bővebb virágzásra.

A murvafürt virágzására akkor számíthatunk, ha nagyon világos, napos helyen tudjuk nevelni. Fürödjön a napfényben! A növény mindig nézzen az Egyenlítő felé - tartják az ausztrál kertészek - függetlenül attól, hogy az északi vagy a déli féltekén "tartózkodik"-e a növény. Nekünk tehát tavasztól őszig déli fekvésű fal előtt, teraszon vagy napos ablakban kell tartani. Ha nincs mögötte fal, amelyre erőteljesen növekvő, tüskés ágai felkapaszkodjanak, tűzzünk a cserépbe erős, hosszú karókat. Kedveli a laza, jó vízáteresztő, tápdús kerti földet. A virágok, pontosabban a színes fellevelek száma meghatványozódik, ha a növekedési periódusban (tavasztól nyár derekáig) hetente tápoldatozzuk, majd virágzás után erősen visszametsszünk minden ágat.

A murvafürtöt dugványgyökereztetéssel lehet szaporítani. Erre a tavasz a legmegfelelőbb időszak, amikor a levágott félfás ágakat tőzeggel kevert homokba tűzzük, és átlátszó fóliával vagy üveglappal takarjuk. A nyár végén lemetszett, arasznyi méretű, fás ágak is jól gyökeresednek. Fűtött télikert talajába csak akkor érdemes kiültetni, ha elegendő hely áll rendelkezésre, mert egy szezon alatt több méteres bokorrengeteggé fejlődik, minden más növényt elnyomva. Neveljük inkább dézsában vagy nagyobb cserépben, amelyet télen világos ablak elé, 5-15 fok közötti hőmérsékletű helyiségbe teszünk. Ekkor már csak nagyon megfontoltan öntözzük.

Nálunk napos szélvédett helyen edénybe ültethető növény, télen 8-10 °C-os helyiségben átteleltethető. A huzatot nehezen viseli. Nyáron bőven, télen ritkábban locsoljuk, csak a kiszáradás ellen óvjuk. (Ha a murvafürt kevés virágot hoz, locsolóvíz megvonásával serkenthetjük ékesebb formára).

Növényeinket 2-3 évenként ültessük át, általános virágföldbe, ilyenkor kíméletesen metsszük is vissza. Idősebb növényeket kössük támasztékhoz. Lehetőleg lágy vízzel locsoljuk, és hetente tápoldatozzuk.

Szaporítható fejdugványozással, de elég nehezen gyökeresedik. Kártevői a pajzstetvek, ellenük nikotin-vagy csalánlé permetével védekezünk.

A Murvafürtök színpompás jelenségek, teraszainkra, balkonjainkra csodálatos mediterrán hangulatot varázsolnak.
Kép

Avatar
brillco
Hozzászólások: 5036
Csatlakozott: 2010.09.09. 09:28

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: brillco » 2011.11.23. 19:55

Kép


Mikulásvirág

Euphorbia pulcherrima

Az advent közeledtének csalhatatlan jele a virágboltokban a nagy piros leveles-virágos mikulásvirágok feltűnése. Az ünnepkör színeiben (piros-zöld) pompázó növény igazi hangulatos társa a karácsonyváróknak, gondozásáról most mindent elárulunk.

Ez a kutyatejfélékhez tartozó dísznövény Közép-Amerikából, Mexikóból származik. Jóval az európaiak megérkezése előtt az indián tisztaság jelképeként a közép-mexikói aztékok termesztették. A nagy becsben tartott növény azonban csak a hegyvidéki klímán maradt meg, ezért a mai Mexikóváros területén nem tudták termeszteni. Vörös színű felleveleiből az indiánok festéket készítettek,gyógynövényként pedig lázcsillapításra használták.
A Taxco mellett letelepedett ferences rendi szerzetesek Santa Pesebre ünnepén rendezett körmenetében már használták.

Az USA-ban 1825-ben Joel Robert Poinsett, az USA első mexikói nagykövete révén vált ismertté. Az 1900-as évek elején Kaliforniában, Hollywoodban kezdték termeszteni, nemesíteni. A század húszas éveiben jutott el Európába, a hatvanas években még vágott virágként volt ismert, ma kizárólag cserepes növényként termesztik.

A mikulásvirág Közép-Amerikában 3–4 méter magasra is megnőhet, a lakásban tartott példányok azonban ritkán érik el ezt a méretet. Ha óvatosan letörünk egy levelet, a seb helyén rögvest fehér tejnedv jelenik meg.
Kép

Rövid nappalos növény

A mikulásvirág díszei a színes virágzati fellevelek. A klasszikus vörös szín mellett kaphatók krémfehér, rózsaszín, lazacszín és tarkán csíkozott fellevelű fajták is. A színes virágzati levelek csak akkor alakulnak ki, ha a virágképződés megindul, csak rövid nappalos körülmények között, ha a folyamatos megvilágítás időtartama kevesebb mint 10 óra. Ezt a termesztőüzemekben sötétítéssel oldják meg. A lakásban tartott mikulásvirág oldalhajtásain a színes fellevelű főhajtások elvirágzása után csak zöld levelek fejlődnek.
Kép

Igényei, gondozása:

Fényigény, hőigény:

A mikulásvirágot a lakás napfényes részén helyezzük el, de a tűző napsugaraktól óvjuk. A növény nem kedveli a változó hőmérsékletű szobát és a huzatot. A legjobb, ha nyílászáróktól távol egy olyan helyiségben tartjuk, amelynek hőmérséklete legfeljebb 16 és 20°C között ingadozik, sajnos az ennél melegebb lakásokban a növény hamar elpusztul. A száraz levegő is árt neki, ezért a fűtőtesttől távol helyezzük el. Minél több fényt kap a növény, annál hosszabb ideig virágzik és a fellevelek is sokáig szépek maradnak.

Vízigény:

Száraz levegőjű lakásokban napi egyszeri alkalommal kézi párásítóval növelhetjük a növény körül a páratartalmat. Földjét tartsuk mindig nedvesen, ami azt jelenti, hogy ne álljon alatta a víz, de ne is hagyjuk kiszáradni a talajt. Érdemes kétnaponta megvizsgálni a földet, ha kissé kezd száradni, adjunk neki kevés vizet, majd pár perc múlva öntsük ki a felesleget a tálkából. Hetente-kéthetente érdemes tápoldatos vízzel meglocsolni mikulásvirágunkat. Tápoldatot akkortól kaphat, mikor a friss hajtások, levelek megjelennek a növényen, ez változó lehet.

A legjobb öntözési módszer, ha hetenként egyszer állott vízzel teli edénybe állítjuk a cserepet. Ha a föld megszívja magát, egy hétig nem kell locsolni.

További gondozása:

A mikulásvirág elég türőképes. Hosszú időn át jelzi hiányérzetét, de közben nem megy tönkre, és aztán könnyen regenerálódik. Ily módon például pár napos nyaralásunkat is viszonylag jól elviseli, ha előtte jól megöntöztük, és nincs tűző napon. A levelek nagyon lelankadnak ugyan, de az öntözés után képesek teljesen magukhoz térni. Odaadó gondozás esetén növényünk februárra elvirágzik, és áprilisig lassanként megszabadul színes felleveleitől. Nem túl napfényes helyen tartott mikulásvirágnál ez hamarabb is bekövetkezhet. Ekkor a hajtásokat vágjuk vissza 15-20 cm-esre, a főhajtást a következő oldalelágazásig távolítsuk el és hűvös, sötét helyen, nagyon enyhe öntözés mellett 1-2 hónapig pihentessük a növényt. Ezután ültessük át a mikulásvirágot, lehetőleg agyag cserépbe. Az ültetőközegnek enyhén savanyú, 6,2 pH-jú (Florasca B típusú) virágföldet válasszunk. Ez a nevelési mód az eredeti élőhely, Mexikó klímáját imitálja.
Mérsékelt öntözés mellett háromhetente, majd a nyár folyamán kéthetente tápoldatozzuk a mikulásvirágot általános hatású tápoldattal. A nyári hónapokban a mikulásvirágot a szabadban is tarthatjuk, de ne tegyük a tűző napra.

Szaporítása:

A mikulásvirág szaporítása nagyon egyszerű. Tavasszal vagy nyáron levágjuk a nagyra nőtt hajtásokat és vízbe tesszük őket. (A tejnedv folyását úgy állíthatjuk el, hogy langyos, meleg víz alá állítjuk a szárat egy pár pillanatra, ez egybként a gyökerezést is elősegíti). Meleg és világos helyen tartva (20-25°C) 4-5 héten belül meggyökereznek, ekkor 2-3 hajtásonként elültetjük őket. Egy dúsabb növény szebb látványt nyújt. Az anyanövényen elég 3-4 új hajtást hagyni, hogy sikeresen bepiruljanak következő alkalommal, ha túl sok hajtás van úgyis csak kevés fog bepirulni. Szükség esetén az anyanövényt vissza lehet vágni és csak 3-4 cm-t hagyni a törzsből. Dugványozni is lehet a hajtásokat, ilyenkor hagyjuk megszáradni a vágás helyét, csak azután tegyük földbe. Vigyázni kell, a fehér tejnedv nagyon mérgező, ezért ha rácseppen kezünkre azonnal mossuk le. A földben történő szaporítás tényleg hosszadalmas feladat és nehézkesebb is, mint a vízben való.

Újravirágoztatása:

Szülőhelyének fényviszonyai miatt a mikulásvirág rövidnappalos növény. Ha újra szeretnénk virágoztatni takarjuk le vagy helyezzük sötét helyre legalább 12-14 órát naponta a virágképződésig, azaz 2 hónapon keresztül. A legkisebb fény már megállítja a virágzást, ezért olyan helyet válasszunk számára ahol semmi fény nem éri. Legegyszerűbb egy dobozzal letakarni (pl. mindennap este 7-től reggel 8-ig). Ha egy napig is elfelejtjük letakarni, nem fog virágozni. Szeptember végétől vagy október végétől kezdhetjük a takargatást. Ha mindent jól csináltunk karácsonykor már pompásan kivirult mikulásvirágnak örvendezhetünk.

Általában miután elvirágzott a növény, azaz májustól, nyugalmi állapotba kerül. Ilyenkor elveszti leveleit, egészen felkopaszodik. Legtöbben azt hiszik - tévesen -, hogy növényük elszáradt, pedig nem így van. De az is lehetséges, hogy növényünk nem veszíti el leveleit, és fellevelei is késő tavaszig, sőt nyárig is virítanak, ekkor hagyjuk nyugodtan fejlődni és a hajtásokat csak nyár végén - augusztusban - vágjuk le. A családban mindenkit, főleg a kis gyermekeket figyelmeztetni kell, hogy ne nyúljanak a növényhez, mivel ha egy kissé is megsérül levele vagy törzse, rögtön levezni kezd. Ilyenkor egy puha szalvétával le kell törölni a tejnedvet, és jól kezet mosni utána. Ne tegyük olyan helyre ahol bármilyen háziállat hozzáférhet!

Növény leggyakoribb betegsége, kártevője, pusztulásának főbb okai:
Túl száraz levegő esetén takácsatkák és üvegházi molytetvek támadhatják meg.
Ha télen túl meleg helyen áll, sorban fogja leveleit elveszíteni. Felléphet még szürkepenész és gyökérrothadás is

Kép ..Kép

Figyelmeztetés:

A növény tejnedvet tartalmazz, amely mérgező. Bőrrel érintkezve irritációt, allergiás reakciót válthat ki, elfogyasztva gyomorbántalmakat, hányást okozhat. Mivel elég egy kevés tejnedv is a mérgezéshez ügyeljünk arra, hogy a növény gondozásánál - például az elhullott levelek eltávolításánál - se érintkezzünk a nedvvel. Ha mégis a bőrre kerülne, bő vízzel alaposan mossuk le, mérgezés esetén pedig bő folyadékfogyasztás javasolt.


Kép

mariska49
Hozzászólások: 6956
Csatlakozott: 2011.03.08. 15:28

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: mariska49 » 2012.01.22. 17:53

Az ibolya

Kép

A tavasz első napjaiban nemcsak az emberek, hanem a tavasszal nyíló virágok is türelmetlenül várják a meleg napsugarakat. Ha egy kicsit odafigyelünk, nyomon követhetjük, hogyan ébred a természet téli álmából.

„Kék ibolya, hóvirág,

Csupa öröm a világ”

Ki ne ismerné ezt a bájos kis virágot, amely tavasszal az elsők között nyílik, és bújik meg szép színével és összetéveszthetetlenül kellemes illatával az erdők vagy mezők mélyén?

A tavasz első jeleként sétáink során – a hóvirág után – ez az ártatlan megjelenésű ibolya kacsingat ránk a fű közül. A minden tavasszal frissen éledő kis virág vonzza a mézre éhes bogarakat, darazsakat, méheket.

Népszerű tavaszi virágunk apró virágaival átszínezi a füvet. Fehér rokonával [Viola alba] együtt kora tavasszal nyílik. Nehéz megállni, hogy ne szedjünk pár szálat ebből a kellemes illatú, narancssárga közzel ékeskedő, sugárvirágokból.

Ez a kisgyermekek által is az első szedhető virágok közé tartozik. Kedves mosolygós szirmai lehetnek fehérek vagy kékek, halvány lilától sötétebb lilába hajló árnyalatban. A pici virágcsokor illata nyugalmat, jó hangulatot teremt.

A talajban nem válogatós növény szinte vadvirágként viselkedik a kertekben, hiszen ahová egyszer betelepül, ott könnyen elterjed.

Ezért van az, hogy tavasszal az élőhelyén valóságos mezőt képez, egybefüggő kék leplet terít a fű közé.
Kedveli a napos helyet, de erdőben, a lombozat résein betörő napfényben is szépen megél.

Fű közé telepítve fűnyírónkkal nem ártunk neki, nyugodtan nyírhatjuk, így legalább a magját segítségünkkel szétszórja és jövőre még több lesz.

Az ibolya 8-20 cm magas, sokágú évelő növény. Gyökere vékony, amelyről fonalszerű oldalágak lógnak minden irányba. Gyökértörzse a virágzás után hosszú szártagú és messzire kúszó vékony indákat fejleszt, amelyek rendszerint csak a következő évben hoznak virágot. Levelei tojásdadok vagy lándzsás- tojásdadok. Levélnyele kb. 2-3 cm hosszú, lemeze kerekded szív alakú, tompa vagy hegyesedő, éle csipkés fűrészes, válla mélyen szíves, nyitott öblű, színén és fonákán pelyhesedő vagy pedig a színén kopasz. Kocsánya kb. 5 cm hosszú, négyszögletes, a felső felében két átellenes, szálas-lándzsás előlevele van, felső része kampószerűen lekonyul. A virág zigomorf, öttagú, sarkantyús, fejlett nektáriumokkal. Virágának 5 csészelevele hosszas lándzsás. Virágzata 6 cm átmérőjű.Termése pedig barnás, hárombarázdájú tok. Virágzása márciustól májusig tart.

Szoktál ibolyát szedni? És azt tudod, hogy mit jelképez ez a szép kis virág?

Kép

Az ibolya elsősorban a szerénységet szimbolizálja. A fehér ibolya a boldogságot és a megújulást jelenti. A tavasz egyik első kis növénye színében hordozza a boldog és friss ártatlanságot is. A kék ibolya pedig a hála virága. Talán ezért szokás a pedagógusoknak is ibolyát vinni ajándékba. Ártatlan kapcsolatokban és nők közötti kapcsolatban illendő ibolyacsokrot ajándékozni. A szerénységet, illetve Mária alázatosságát jelképezi, de bíbor lila (viola) színe miatt Krisztus szenvedéseire és mennyei királyságára is utal. Napóleon esküvőjén Josephine hercegnő hordta, s így a bonapartisták szimbóluma lett.

Jelentése virágnyelven:

"Tiszta vonzalommal becsüllek mindenekfölött."

Nem is gondolnánk, hogy a szerény kis virág egyben gyógynövény is. Az ibolya gyökere köptető hatású anyagot tartalmaz, mely megszárítva teának alkalmas. Mézzel ízesítve jó hatással van hörghurut esetén is. De főzhetünk tinktúrát, szirupot is belőle. Lehűtve kitűnő fagylalt. Illataromában nyugtató hatása van lelkünkre, a szervezetünkre.

A cserépben tartott ibolya néha szünetet tart a virágzásban, általában télen. Saját magától újra virágba fog borulni 1-2-3 hónap múlva, a kondícióktól függően (mennyire világos és meleg helyen van tartva)

Kép

Kék ibolya


Kék ibolya búra hajtja a fejét,
Nincsen, aki megöntözze a tövét.
Szállj le harmat a kék ibolya száraz tövére,
Most találtam egy igaz szeretőre.

Két fa között besütött a holdvilág,
Abban fésüli a babám a haját.
Én is abban fésülöm a göndör hajamat,
Lányok előtt bemutatom magamat.

Kék szivárvány koszorúzza az eget.
Az én rózsám elválással fenyeget.
Válj el tőlem, szép kedvesem, én azt nem bánom,
Rá se gondolj a szívemre, hadd fájjon!

Jaj, de széles, jaj, de hosszú az-az út,
Amelyiken az én rózsám elindult.
Kedves rózsám, térj vissza a régi utadra,
Emlékezz a szombat esti szavadra!

Hosszú útról visszatérni nem lehet.
A szerelem széles vize nem enged.
Szélesebb a szerelem a tenger vizénél,
Árvább vagyok a lehulló levélnél.

Százforintos selyemkendőm zöld rojtja,
Lehajolok lábam fejét borítja.
Eladom a százforintos kendőmet,
Kiváltom az igaz szeretőmet.

Csodás, kedves kis virág – ugye?

Kép

Avatar
RMarika777
Hozzászólások: 591
Csatlakozott: 2011.04.10. 09:46

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: RMarika777 » 2012.05.06. 18:51

Nefelejcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kép

Kép

Kép

A tavaszi kerti kéknefelejcs egy kétnyári növény, ami annyit jelent, hogy az első évben kihajt, majd a második évben virágzik és a virágzás végén az anyanövény elpusztul. A kerti nefelejcs eredetileg Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában és Európában is őshonos, erdők mélyén szőnyegszerűen terül el minden tavasszal.

A hosszúkás kissé szőrős levelek között nyílnak tömegesen a kék, fehér, vagy rózsaszín virágok. A nefelejcset legkönnyebben magról tudjuk szaporítani kertünkbe, a magokat érdemes tavasszal cserépbe elvetni, vékony földréteggel betakarni, majd folyamatosan nedvesen tartani.

Amikor a palánták kikeltek, kiültethetők a kertbe, majd ezek fognak a következő évben nyílni. Mivel a növény ősszel elszórja a magokat így minden évben folyamatosan nyílnak majd kertünkbe a nefelejcsek.

A kert napos vagy félárnyékos helyére is ültethetjük a növény, mindkét helyen szépen fejlődik, de akár cserépbe az erkélyre is ültethetünk belőle.

Sajnos a nefelejcs tavasszal elnyílik, és utána maga a növény is elhal, épp ezért érdemes a virágzás végén a magokat kirázni oda, ahová jövőre szeretnénk a nefelejcset telepíteni, majd magát az anyanövényt felszedni és helyébe nyári fajokat telepíteni. A magok ősszel kicsíráznak, majd jövő tavasszal kihajtanak.

A nefelejcs virág nyáron vázába téve sokáig díszíti otthonunkat, de akár anyák napjára is szép ajándék válhat belőle.

Avatar
RMarika777
Hozzászólások: 591
Csatlakozott: 2011.04.10. 09:46

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: RMarika777 » 2012.05.06. 19:24

Tulipánfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kép

A tulipánfa (Liriodendron) a liliomfafélék (Magnoliaceae) családjának mindössze két fajt tartalmazó nemzetsége. Az egyik az Észak-Amerikában őshonos amerikai tulipánfa (L. tulipifera), a másik az Ázsiában honos kínai tulipánfa (L. chinensis). Mindkét faj értékes haszon- és díszfa.
Jellemzők

Karéjos levelének csúcsa tompított vagy erősen kicsípett.

Nagy, harangforma, a tulipánéhoz hasonló virágai három visszahajló csészelevélből és hat felfelé álló sziromból állnak, ez utóbbiak tövében egy-egy nektárt kiválasztó szerv (nektárium) ül. A szirmok száma tehát kötött, ellentétben a liliomfafélék legtöbb fajával, amelyek esetén ez a szám általában nem meghatározott, változó. A porzók és termők száma sok és a termők felső állásúak. A megnyúlt virágtengelyen spirálisan, tobozformán csoportosulva helyezkednek el a elfásodott repítőszárnyas, fel nem nyíló aszmagtermések. A nóduszoknál gyűrűszerű ripacs fut körbe.

Válasz küldése

Vissza: “Off Topic”