Kerti és mezei virágok

Ez itt minden olyan kommunikáció színtere, amely nem kapcsolatos az Én Kicsi Tanyámmal
Avatar
Hanga
Hozzászólások: 8010
Csatlakozott: 2011.06.11. 08:28

Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: Hanga » 2011.01.31. 09:25

Ebbe a topikba várok minden szép kerti illetve mezei virágokról készült képet.

Fontos, hogy a képek mellett szerepeljen a növények neve, ha gondoljátok, még leírást is beilleszthettek a képhez.

Kedvenc növényem:

Kép

Bársonyos kakukkszegfű

A bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria) a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjának kakukkszegfű (Lychnis) nemzetségébe tartozó, évelő, Magyarországon védett növényfaj. Kertekben is ültetik.

Elterjedése

Európában és Ázsiában is előfordul, Magyarországon a szubkontinentális-szubmediterrán xerotherm tölgyesek (Quercetalia cerris Borhidi 1996) jellemző faja.

Jellemzők

Legfeljebb 1 méter magas, az egész növény világosszürkén molyhos, bársonyos. A levelek keresztben átellenesek, 5–15 cm hosszúak, hegyesek, tojásdad-lándzsás alakúak. A virágok 2–3 cm átmérőjűek, a szirmok élénk bíborszínűek, épek, a tövükön sem összenőttek. Feltűnő színű virágai és egyedi megjelenése miatt más növénnyel nem téveszthető össze, talán a konkoly (Agrostemma githago) hasonlít hozzá legjobban, de az vetésekben fordul elő és csészelevelei túlnyúlnak a szirmokon. Júniustól szeptemberig virágzik.

Forrás: Wikipédia

Kép

Védett növény
Természetvédelmi értéke: 5.000 forint


(Jobb ha óvatosabban kapálok... :D )
_____ szövetkezet aktív tagot keres! További infó: ITT

Avatar
zsuzsamama
Hozzászólások: 31722
Csatlakozott: 2011.03.08. 12:06

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: zsuzsamama » 2011.01.31. 09:37

Hanga :P

Sok szeretettel üdvözlöm ötled :hug:
Kép
"Jól csak a szívével lát az ember"

Avatar
Hanga
Hozzászólások: 8010
Csatlakozott: 2011.06.11. 08:28

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: Hanga » 2011.01.31. 09:43

Köszönöm :)

Várom a képeket, no meg a tavaszt is :D
_____ szövetkezet aktív tagot keres! További infó: ITT

Avatar
dmarcsi55
Hozzászólások: 7554
Csatlakozott: 2010.07.21. 18:08

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: dmarcsi55 » 2011.01.31. 10:35

Kép


Tulipán


A tulipán (Tulipa) a liliomfélék (Liliaceae) családjának egy nemzetsége. Mintegy 100 faj és több ezer nemesített fajta tartozik ide. A tulipán neve a fárszi (perzsa) „toliban” szóból származik, mivel alakja hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre, a turbánra. Régies magyar neve: tulipánt.

Virágzási idejük alapján megkülönböztetünk:
Korai fajtákat (egyszerű korai és telt korai tulipánok)
Tavasz közepén virágzó fajtákat (Triumph, Darwin hibrid tulipánok)
Késői fajtákat (egyszerű késői, liliomvirágú, rojtos, viridiflora, Rembrandt-, papagáj- és telt késői tulipánok)

Kép

Avatar
Hanga
Hozzászólások: 8010
Csatlakozott: 2011.06.11. 08:28

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: Hanga » 2011.01.31. 10:46

Nagyon szép! Imádom a tulipánokat :comp:
_____ szövetkezet aktív tagot keres! További infó: ITT

Avatar
malacka
Hozzászólások: 13737
Csatlakozott: 2011.03.08. 17:20

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: malacka » 2011.01.31. 11:04

Szia Hanga!

Az én kedvencem a KARDVIRÁG, abból is a bordó.
Kép


"A kardvirág (Gladiolus) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó nemzetség. Évelő, hagymás növények. A nemzetség a Gladiolus nevet a római gladiátorok kicsi kardjáról kapta. A nemzetségbe hozzávetőlegesen 250 faj tartozik, ebből 10 faj él a mediterrán Európában és Ázsiában, a többi Fekete-Afrikában. A fő elterjedési területük (163 faj) a csupán Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság déli részén elhelyezkedő fokföldi flórabirodalom"
Kép
A kereskedelemben kapható kardvirág fajok, fajták és hibridek a magyarországi éghajlat mellett általában nem télállóak (kivéve a G. communis fajtákat), ezért a hagymákat az első fagyok előtt ki kell ásni és fagymentes helyre kell vinni. Tavasszal, áprilisban 10 cm mélyre ültethetők (a nagyobb fajtákat mélyebbre). Az apró fiókhagymákkal szaporítható, de ezek a növények csak 2–3 év elteltével virágoznak. A kardvirág jobban kedveli a kissé homokos talajt, de bármilyen talajban megél. Teljes napfényt igényel.

Avatar
zsuzsamama
Hozzászólások: 31722
Csatlakozott: 2011.03.08. 12:06

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: zsuzsamama » 2011.01.31. 11:39

Az én kedvencem az IBOLYA :P

Kép

Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Ibolyafélék (Violaceae)
Nemzetség: Ibolya (Viola)

Szinte minden helyen megél ahol van elég víz és talaj. Fajai megtalálhatók minden trópusi és szubtrópusi területen, emellett az északi és a déli mérsékelt égövbe is benyomulnak – dél felé egészen a Tűzföldig, Dél-Afrikáig és Új-Zélandig. Az Andokban megtelepedett fajok némelyike 4600 méterig is felkapaszkodik.

Lomblevelei nagyon változatosak; gyakran levélrózsában állnak. Egyes fajok levele lándzsás, másoké igen széles, szárnyas, ujjas vagy akár pajzs alakú is lehet. A magashegyi fajok apró, bőrnemű, éles-szögletes, sokszor pikkelyszerű levele a megvastagodott hajtásra borul.

Öttagú, illatos virágainak két középső szirma eláll vagy lefelé konyul. Az illatát adó illóolajokon kívül az levele és virága nyálkaanyagokat is tartalmaz. Porzóik két hosszú, nektártermelő nyúlványa egy hasonló színű nektárvonallal együtt az alsó szirom sarkantyúszerű kiöblösödésébe nyúlik bele. A porzókon túlnyúló bibe igen sokféleképpen osztott; kiszélesedő és bögreszerűen bemélyedő egyaránt lehet. A virág sokszor ki sem nyílik, ilyenkor a növény önbeporzó (kleisztogám).

Termése tokszerű.
A fajok többsége évelő lágyszárú, néhány félcserje, egy csoportjuk egy- vagy kétéves lágyszárú.

A magashegyi fajok leveleinek epidermisze (bőrszövete) a külső sejtfal megvastagodásával hatékonyan csökkenti a párologtatást.

A többi ibolyaféléhez hasonlóan a névadó nemzetség virágait is rovarok porozzák be. Amikor a nektárra gyűlő rovarok szétnyomják a porzókat, az ezek közé bepotyogott virágpor rájuk tapad. Az, hogy milyen rovarok látogatják ezeket a virágokat, alapvetően a sarkantyú hosszától függ. Ez lehet nagyon rövid (mint például a sárga ibolyáé (Viola biflora), de lehet nagyon hosszú is, mint a Viola calcarata virágáé.
Kép
"Jól csak a szívével lát az ember"

Avatar
zsuzsamama
Hozzászólások: 31722
Csatlakozott: 2011.03.08. 12:06

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: zsuzsamama » 2011.01.31. 11:46

A másik KEDVENCEM a HÓVIRÁG :P

Kép

Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Amarilliszfélék (Amaryllidaceae)
Nemzetség: Galanthus

A hóvirág (Galanthus) az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége. 16 fajuk él, melyek a Balkántól a Kaszpi-tóig találhatók meg. Közülük a legkülönlegesebb faj Görögországban él s októberben virágzik. Magyarországon három faj fordul elő, a kertekben ültetett pompás és redőslevelű hóvirág, valamint az őshonos kikeleti hóvirág.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]

A pompás hóvirág (Galanthus elwesii) Dél-Ukrajnában, Kis-Ázsiában és a Balkánon őshonos. Viszonylag nagy termetű, kocsánya 15–20 cm magas is lehet. Novemberben kihajt, s olykor már januártól virágzik. Levelei szélesek, szürkészöldek, a belső lepellevelek végig zöldek.

A redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) Dél-Ukrajnából és Dobrudzsából származik. Kocsánymagassága kb. 20 cm. Február végén - március elején virít. Levelei zöldek, belső lepellevelei a csúcsuk táján zöldesek.

A legelterjedtebb a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), mely vadon is él.

A hóvirágok Magyarország területén védettséget élveznek, letépésük bírságot von maguk után. Hagymájuk rendkívül erős toxint tartalmaz.
Kép
"Jól csak a szívével lát az ember"

Avatar
zsuzsamama
Hozzászólások: 31722
Csatlakozott: 2011.03.08. 12:06

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: zsuzsamama » 2011.01.31. 11:51

A GYÖNGYVIRÁGOT sem hagyhatom ki :P

Kép

Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Spárgafélék (Asparagaceae)
Alcsalád: Nolinoideae
Nemzetség: Convallaria
Faj: C. majalis

A gyöngyvirág (Convallaria majalis) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába, a Nolinoideae alcsaládba tartozó Convallaria nemzetség egyetlen faja. Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú tájain őshonos, elsősorban tölgyesekben fordul elő, de megterem lombos erdőinkben, ligetekben és bárhol, ahol a talaj nyirkos. Még meszes talajon is tenyészik, ha árnyékba telepítik, és a föld nem szárad ki hamar. Kedvelt lágyszárú, évelő virág és gyógynövény, sokfelé kertekben ültetik.

A talajban tarackszerű, vékony, elágazó rizómái futnak. Ebből fejlődik a hajtás, aminek a csúcsi részén hártyás allevelek és 2 hosszú nyelű, élénkzöld lomblevél fejlődik. A levelek lemeze 10–20 cm hosszú, elliptikus, hegyes csúcsú.

Drogja a lomblevele (Convallariae folium), amit a gyógyszeripar dolgoz fel. Mérgező növény: szívglikozidjai (convallatoxin) és szaponinjai rendszertelen és lassú pulzust, hasi fájdalmat és hasmenést okoznak. Csak nagy mennyiségben veszélyes. Külsőleg ízületi bántalmak ellen használják, más anyagai szívgyógyszerek.

A virágzási ideje május-június között van.
Kép
"Jól csak a szívével lát az ember"

Avatar
Hanga
Hozzászólások: 8010
Csatlakozott: 2011.06.11. 08:28

Re: Kerti és mezei virágok

Hozzászólás Szerző: Hanga » 2011.01.31. 13:52

Kedvenc tavaszi virágaim közé tartozik a Jácint is :)

Kép

A jácint (Hyacinthus) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe tartozó spárgafélék (Asparagaceae) családjának növénynemzetsége. Neve görög eredetű: a monda szerint az Apollo isten által legyőzött Hüakinthosz spártai király földre hullott véréből nőttek ki az első virágok.[1] Hagymás, lágyszárú növények tartoznak ide. Korábban a liliomfélék (Liliaceae) családjába sorolták, majd az APG III-rendszer által már nem ismert jácintfélék típusnemzetségének tekintették. Közeli rokonai a vadjácint (Bellevalia) és a törpejácint (Hyacinthella).

A jácintok a mediterránium keleti területeitől Iránig és Türkmenisztánig őshonosak. Egyes kultúrákban az újjászületést szimbolizálják. A perzsa újévi (Norouz) ünnepségen (amit a tavaszi napéjegyenlőség idején tartanak) is jácinttal díszítik a haft szin (hét bűn) asztalát.

Kép

Dísznövényként használatos változatos alakjai egyetlen fajból, a kerti jácintból (Hyacinthus orientalis) származnak. Ez a 18. században annyira népszerű volt, hogy több mint 2000 fajtáját termesztették Hollandiában.

Mindössze három faj tartozik a nemzetségbe. Ezek:

* Hyacinthus litwinowii
* Hyacinthus orientalis – közönséges, vagy kerti jácint (régi nevén jószagú hiacinth[2])
* Hyacinthus transcaspicus

Egyes botanikusok a H. litwonowii és H. transcaspicus fajokat a közeli rokon törpejácint Hyacinthella nemzetségbe sorolják, így náluk a Hyacinthus egyfajú.
_____ szövetkezet aktív tagot keres! További infó: ITT

Válasz küldése

Vissza: “Off Topic”